A szerelem
írásjegyei
- szomorúvígjáték 1 felvonásban -
(képekben)
Szinopszis:
Andelin és Nilenda ikertestvérek, akiket a mágikus erővel rendelkező, de erőszakos és alkoholista apjuk nevelt fel a világtól elzárva. Soma, a vándordiák a számára ismeretlen Nilendával álmodik egy éjjel, és elindul a nagyvilágba megkeresni. Ekkor találkozik az önmagába nárcisztikusan és gyilkos kéjjel szerelmes Nádúrral, aki megzavarva tevékenységében, megöli Somát. Apa megtalálja a halottat és életre kelti, hogy hozzáadja egyik lányához. Így aztán Soma és Nilenda egymásra találnak. Minden nagyszerűen alakul, amíg a diák egy napon összekeveri egymással a két leányt, ráadásul a ház körül Nádúr is érdeklődni kezd... Komor hangulatú szatirikus mesejáték a mindent felemésztő szerelemről, magányról és háborúról, valamint a teremtés kegyetlen sorsszerűségéről.
| Apa | Tr.Szabó György |
| Andelin leány | Gyimesi Judit |
| Nilenda ikertestvér | Éles Eszter |
| Soma vándordiák | Formanek Csaba |
| Nádúr nemes | Bakajsza Gábor |
író-rendező (a Társulat ötleteinek felhasználával): Formanek Csaba
Plakát, dizájn: Gyimesi Judit, Tr.Szabó György
Bemutató: 2006. március 15.
További
előadások: |
Támogató:
ELTE Közművelődési Kuratórium
Köszönet: Horváth Mária, Druzsin Ferenc, Tűzraktár
Részlet a darabból:
Nádúr
(belép) - Engedjék meg, hogy bemutatkozzam… (bókol)
Soma - Ki az? Megzavartak.
Andelin - A zavartságban. (Nádúrhoz) Foglaljon helyet. (leülnek)
Soma bekötött szemmel, négykézláb tapogatózik, hallgatózik. Andelin Somára mutat.
Andelin
- A kutyám.
Nádúr (harsányan felnevet) - Kicsit öregnek tűnik.
Andelin - Ó, nem, nem az. Elfáradt. Sokat csaholt mindhiába.
Nádúr - Egyszer pont egy ilyesféle ebbel találkoztam az országúton.
Alaposan megrugdostam, hátha feléled tőle. Annak is éppilyen homályosak
voltak… a mozdulatai. A kutyák szeretik a verést. Szeretik a fájdalmat.
Akkor érzik, hogy élnek. Gondolt már arra, miért vonítanak a Holdra? Megmondom.
Fáj nekik az az édes derengés. Tudja, az ébrenlét fájdalma.
Andelin - És mi lett az ebbel?
Nádúr - Elpusztult.
Andelin - Ó!
Nádúr - Ne sajnálja. Jobb volt így neki.
Andelin - Igyon egy pohár vizet. (nyújtja)
Nádúr (megissza) - Erős!
Andelin - Apám készíti csigákból. Csigapálinka.
Nádúr - Ejha! Ettől feléled az ember.
Andelin - Vagy elhomályosul.
Szünet
Nádúr
- Megrugdosnám a kutyát. Szabad?
Andelin - Csak tessék. Hátha jobban lesz tőle.
***
És egy töredék, ami az előadásban nem hangzik el:
Apa
Örökre
temetve jókedvem
Csak emlék mikor felnevettem
Magányomban, élve vagy holtan
Kísérnek most már a pokolban
Két szép leányaim
Nilenda
E lángocska árnyain
Járok szellőzöm
Andelin
Pohárkába vetkőzöm
Pici ruhám
Hang
Apa
kurtán
Legyint
Apa
Megint
Beszéltek kis szátok-
ra az átok
Mily gyorsan kiül
Testetek épp csak kihull
Apaméhből
Éjsötétből
Máris józan
Szavaktól roppan
Az elmém, gyönyöröm sehol!
Nem vigasztal más csak az alkohol
Hang
Éles
csendes futása
Párás bolyongása
Kis izzadt testek
Leányinak, nesztek!
Apától az élet
Íme elég lett
Apa
Vagytok
Akik vagytok
Szevasztok!
Hang
Zsinórját
felvonja
Rácsai közt ronda
Csigákból pálinkát
Gőzöl bár inkább
Leányit nevelné, ehelyett
Csigacsontok lágyan recsegnek
S folyik a dús lé gyomrában
Honnan ikreit büfögte föl korábban.
***
HÁT-TÉR
"A zavart csak fokozza, hogy soha senki még a nő pszichológiáját nem értette. Ami kísérlet ebben az irányban történt, az még a szánalmasnál is kevesebb. A legtöbben megállnak annál, hogy Évából indulnak ki, az asszony-feleségből, vagy Lilithből, a bűbájosból, vagy Sophiából, az isteni szűzből, sőt az állati nőstényből. Nem veszik észre, hogy a nő lélektanának valamennyi alakot figyelembe kell vennie, s ezeken kívül még egy egész sereg mást: így a szirént, az anyát, Pallas Athénét és még igen sokat. A női pszichológia alapjának azonban sohasem szabad humánusnak és emberinek lennie. Mert ha valamire, a nő eredetére vonatkozó misztikus elméletek és mítoszok, arra megtanítanak, hogy a nőt megérteni ugyanarról az alapról, amelyről a férfit, nem szabad és nem lehet." Hamvas Béla
"Már a kérdésfelvetés sugallja - legalább - egy válasz kezdetét. Nemcsak
azért, mert az emlékezet fogalmának legegyszerűbb, legevidensebb értelmezése
magába foglalja az "azonos", az "azonosság", tehát az
ikerség gondolatát az esemény és múltja, a kép és emléke között (mely utóbbi
sok másik emlékpárt egyesít tükrében), de azért is, mert a mese szerint
születésükkor Kasztor és Pollux, bár ikrek és látszatra megkülönböztethetetlenek
voltak, ennek ellenére, láthatatlanul, különböztek." Jacques Roubaud
"béke veled
szeretőd lappang
virágzó ág rejtekében
párod rejlik
minden kapu hajlatában" W. S.
***
"A női hasat azért találták ki, hogy a nők a világot abban kinevelhessék, és a férfiakat megajándékozhassák vele. A férfi hasa ellenben arra való, hogy a világ szemetét megeméssze, és így a nők friss és illatos kertekben sétálhassanak. A női has nemesebb szerkezet: teremt, míg a férfi hasa kíméletlen pusztítást végez. De egymás nélkül nem sokra mennének: női has hiányában a világ nagyon üres volna, a férfié nélkül pedig sűrű, burjánzó massza töltene be mindent. Ezért tette az Isten az ember középpontját is a hasába, hogy egy helyre gyűjtse mindazt, ami a szép egyensúlyt biztosítja." F. Cs.
[vissza a kezdőlapra] [vissza az előadásokhoz]